A XVI. Farkaslaki Szenesnapok keretében került sor a Migráció az Európai Unióban című konferenciára, amelyen Németország, Olaszország, Magyarország, Lengyelország és Bulgária képviseltette magát.
A konferencián többek közt Borboly Csabának, a Régiók Bizottsága raportőrének e témában folytatott tevékenységét ismertette Roșu Larisa, valamint Barabás Csaba, Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatója tartott előadást.
Roșu Larisa röviden ismertette A migráció Dél-Kelet-Európára gyakorolt hatásának kezelése című projekt keretén belül készült felméréseket, interjúkat. A projekt egyik fő célja az volt, hogy feltérképezzék a migrációs folyamatokat, és az eredmények alapján stratégiát dolgozzanak ki. A felmérés szerint a válaszadók nagy része azt nyilatkozta, hogy van legalább egy olyan személy a szűkebb és/vagy tágabb családi környezetében, akinek már vannak tapasztalatai a külföldön való munkavállalás terén. A fiatalok jövőre vonatkozó terveivel kapcsolatban az derült ki, hogy többségük gondolkozik a külföldön való munkavállaláson: azon fiatalok, akik a középiskola befejezése után tovább akarnak tanulni, a külföldön való munkavállalást egy másodlagos opcióként jelölték meg, azok a fiatalok viszont, akik nem tervezik folytatni tanulmányaikat, a külföldi munkát elsődleges opciónak tekintik. Ennek megfelelően, az utóbbi kategória gazdasági integrációja nagyobb odafigyelést és hatékonyabb intézkedéseket igényel.
Barabás Csaba, Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének vezetője elmondta: nálunk, a nyugati országokkal ellentétben, nem a bevándorlás, hanem az elvándorlás okoz komoly problémákat.
A kivándorlás hatására drasztikusan csökken a fiatalok száma, egyre nagyobb a munkaerőhiány, és sok településen már most több százra tehető a lakatlan ingatlanok száma.
Rengeteg időt, energiát és pénzt fektetünk az oktatásba, a jól képzett szakembereket pedig a nyugati államok ingyen kapják meg, és nem hajlandók ennek a tudásnak az értékét semmilyen formában elismerni vagy kompenzálni, sőt, sokszor úgy állítják be, mintha teher lenne nekik, pedig valójában nekik is óriási szükségük van a jól képzett munkaerőre - fogalmazott az ügynökség vezetője.
Egy monopolhelyzethez hasonló jelenséggel állunk szemben, amikor is a nyugati országok a gazdasági erőfölényüket használják ki: pontosan tisztában vannak azzal, hogy nem tudjuk velük felvenni a versenyt sem az állami, sem a magánszektorban, és ezzel vissza is élnek. Mi, például, ha egy orvost szeretnénk, akkor velük ellentétben több orvost is ki kell képezzünk, hogy végül egy nekünk is maradjon, és ez így van az élet minden területén.
Nem véletlen, hogy a nálunk kétszer nagyobb fizetést biztosító közép-európai államok sem találtak megoldást erre a problémára, és ők is az agyelszívással küszködnek, hiszen a volt kommunista államok nincsenek egy súlycsoportban a nyugati államokkal.